Útközben nekem
a szórakozást az emberek öltözködésének a bámulása jelenti. Nézem, ki mit - mivel, hogyan visel. Mindent szemügyre veszek, tetőtől talpig. Nemtől, kortól függetlenül.
Éppen ezért meglepetten tapasztalom, amikor az embereken
fura, egymáshoz nem illő szereléseket látok. Vannak a divatokat keverő emberek, akik
a feltűnés kedvéért mindent magukra aggatnak. Legyen az a sminkjük, vagy a ruhánál a színek, minták, eltérő stílusok, a lényeg a feltűnés.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az én stílusom menő, vagy rólam kellene példát venni, mert ez nem igaz. Én olyan ruhát viselek, ami kényelmes, többféle ruhához illik, és azért elegáns is. Meg ugye nem költök sokat ruhára, mert egy 20000 Ft-os cipő is elkopik a lábamon pár hónap alatt, pont úgy mint a tizedébe kerülő fazon. Szóval praktikusan vásárolok.
Most ősszel meg örömmel látom, hogy sokan sálak viselésével, színes cipőkkel és nadrágokkal egészítik ki a ruháikat. Színesen, ahogy azt ősszel csak lehet. Jön a hideg, és jó érzés melegen felöltözni. Persze nem mindenki teszi meg. Sokan még mindig szandálban járnak, vagy félcipőben zokni nélkül. Én meg már felvettem a csizmám.
Nem is értem. A lábról lehet a leghamarabb felfázni. Reggel meg még párás, ködös idő van. De van ennél rosszabb is: aki még pólóban flangál. Ki van a dereka, a hasa, a nadrág csípő, és még sorolhatnám... Már nincs nyár, pillanatok alatt össze lehet szedni egy vesegyulladást... Én meg már a melegebb kabátomban jöttem el otthonról...