Ma egy igazán meglepő dolgot találtam. Mint tudjátok rengeteg időt töltök mások oldalainak mustrálásával, ki mit merre halad, és nagyon tetszenek bizonyos dolgok. Szeretem, ha találok olyan szerkesztőt, aki mindig tud újat mutatni, tud előrébb lépni, és ez engem is feltüzel. Valahogy talán emiatt képezem magam, szerkesztek és készítek dolgokat. Szeretem a versenyt, és jó látni hogy van kivel versenyezni, holott ez semmi másról nem szól számomra, csak arról hogy jobb legyek. Ez egy pozitív élmény. Azt hiszem nálam ez van legbelül... És akkor jön a pofon! Azok a szerkesztők, akiktől én is erőt merítek mindig kapnak rossz szavakat. Persze, ez így van, minket is megszóltak már. Az emberek ilyenek. Akik féltékenyek mások munkájára, szóvá is teszik. Nem mindenkit érdekelnek, de van egy két olyan szerkesztő, aki megelégeli és bezár. Törli az oldalát. Holott sokan kiállnak érte, és megy a veszekedés a csetben. Nagyon elkeserít az ilyen. A szerkesztőknek több erőt kívánok, akik pedig nekiállnak fikázni másokat, menjenek a sunyiba. Miért kell mások munkáját fikázni? Eleve nincs joga hozzá olyannak, aki nem tud legalább olyat kiadni a kezéből, mint a "fikázott" szerkesztő munkája. Micsoda bőrök vannak egyes emberek képén! El sem tudom képzelni hogy akkor a való életben milyen emberek lehetnek...